SearchWiki - a Google webkettes keresője

Több éves fejlesztőmunka után a Google bemutatta új szolgáltatását, a SearchWiki-t, amely a kereső használatakor többek között személyre szabható találati listákat, találatmegosztást, véleményezést tesz lehetővé.

A fejlesztés lényege, hogy a Google által működtetett rangsorolási algoritmusok, elsősorban a PageRank által megadott találati listákat és a prioritásokat ezek után a felhasználó is képes befolyásolni. Az egyelőre csak az angol nyelvű keresőben elérhető szolgáltatás kezelése rendkívül egyszerű, az egyes elemek mellett található kis ikonokkal menedzselhető. A kapott találati lista ízlésünk szerint rendezhető, és azt is megnézhetjük, mások hogyan rangsorolták saját eredményeiket, ill. milyen megjegyzéseket fűztek kereséseikhez. Ha be vagyunk jelentkezve fiókunkba, a rendszer azonnal menti módosításainkat. Változtatásaink csak a saját keresési eredményeinket befolyásolják, hozzászólásaink viszont felkerülnek egy gyűjtőoldalra, ahol mások is láthatják, illetve véleményezhetik ezeket.

Forrás: IT Café

Döcögősen indult útjára az Europeana

Ma indult el az Európai Unió támogatásával létrejött, az európai kulturális örökséget reprezentáló digitális könyvtár, az Europeana, azonban a hatalmas érdeklődés miatt (óránként 20 millió lekérdezés) rögtön össze is omlott a rendszer. Körülbelül egy hónapig, amíg az újabb, nagyobb teljesítményű szervereket üzembe nem helyezik, feltehetően nem lesz elérhető az oldal.

Az Europeana a nagy európai gyűjtemények anyagaihoz való hozzáférést biztosítja - nem csupán könyvek, de filmek, fotók, térképek, hangfelvételek, kéziratok stb. digitális változatai lesznek elérhetőek -, így a kontinens kulturális értékei egyetlen ponton hozzáférhetővé válnak, mindenki számára.

Az egyelőre tesztüzemben működő vállalkozás jelenleg kétmillió digitalizált tételt tartalmaz, de 2010-re, mire a tesztidőszak lezárul, 10 millió digitalizált tételt terveznek, összhangban azzal a törekvéssel, hogy akkorra a nemzeti könyvtárak állományai digitalizált tételeinek számát a jelenlegi 2%-ról 4%-ra kívánják növelni - és természetesen online hozzáférhetővé tenni.

Forrás: IT Café

Bolygóközi internet: működik :-)

Az USA űrkutatási hivatala, a NASA bejelentése szerint sikeres volt a bolygóközi internetes kapcsolat - vagyis a "mélyűri (deep-space) internet" első tesztje.

A beszámoló szerint a Jet Propulsion Laboratórium (NASA) mérnökei egy új szoftver, a kapcsolatmegszakadásokat jól tűrő, úgynevezett Disruption-Tolerant Networking (DTN) segítségével a Földtől 32,4 millió kilométer távolságra lévő Epoxi űrszondáról sikeresen továbbítottak képeket a Földön található vevőre. A DTN-technológia figyelembe veszi, hogy az űrben mások az adatkommunikáció feltételei (pl. égitestek fedésbe kerülése, az űrhajó takarásba érése miatti kapcsolatmegszakadás, napkitörések okozta mágneses és elektromos viharok), vagyis kezelnie kell azt a helyzetet, hogy az összeköttetés megszakadása miatt az információcsomag ne vesszen kárba. Ez pillanatnyilag manuálisan történik, de azon dolgoznak, hogy automatizálni tudják ezeket a mechanizmusokat.

A protokoll kidolgozásában fontos szerepet játszott/játszik az internet egyik "alapító atyjaként" számon tartott Vint Cerf, aki a jelenlegi, Google-nál teljesített küldetése (a Google alelnöke és „vezető internetes látnoka”) mellett leginkább az interplanetáris adatközvetítés módszereinek kidolgozásával foglalkozik.

A NASA tervei szerint a DTN-t jövőre a Nemzetközi Űrállomás (ISS) számítógépeire telepítenék, és ott folytatnák le a további kísérleteket. A végső cél, hogy a jövőben tervezett űrmissziók (pl. Hold, Mars) kapcsolattartási szisztémáját kidolgozzák.

Forrás: IT Café

Új szerzői jogi törvény - továbbra is legális marad a letöltés

A Parlament november 17-én elfogadta az új szerzői jogi törvényt, melyből végül kihagyták az internetes letöltés és a letöltők büntethetőségét lehetővé tevő passzusokat.

Mint arról korábban már beszámoltam, az eredeti törvénytervezet kivette volna a szabad felhasználás köréből a zenék és filmek olyan másolását (a letöltés is másolásnak minősül!), ahol az ember „tudja, vagy az adott helyzetben általában elvárható gondosság mellett tudnia kellene, hogy a többszörözés nem jogszerűen létrejött műpéldányról vagy a nyilvánossághoz nem jogszerűen közvetített műről történik.”

A bírálók szerint azonban ez a rendelkezés nem volt elég egyértelmű, és túl tág teret engedett volna a bírói jogértelmezésnek. Az internetes letöltés megítélése tehát az új törvény szerint sem változik: az magáncélú másolásnak minősül, amelyért az adathordozók árába beépített jogdíj kompenzálja a jogtulajdonosokat.

Forrás: IT Café

Telefonos és videócsevegés funkcióval bővült a Gmail

A Google levelezőszolgáltatása, a Gmail tegnap új funkcióval bővült: már videóbeszélgetések lebonyolítására is alkalmas.

A szolgáltatás a Vidyo technológia felhasználásával működik. A Gmail Voice and Video Chat használatához egy nem Flash-alapú plugint kell telepíteni a böngészőbe, amely a Chrome-ot, a Firefox 2.0-t, az Internet Explorer 7-et, és a Safari 3.0-t támogatja. Telepítés után a "Csevegés" listánkból egy nevet kiválasztva a videobeszélgetés megkezdhető, amennyiben a másik oldalon is van kamera, mikrofon, és telepítve van a plugin. Ha az egyik oldalon nincs meg a megfelelő hardver, egyoldalú adásra is lehetőség nyílik, illetve kép nélküli, hangos beszélgetésre is van mód.

Forrás: IT Café

P2P helyett P4P a jövő?

A Yale Egyetem kutatói által év elején bejelentett, a P2P "feljavítására" létrehozott P4P (Proactive network Provider Participation for P2P) közvetítői platformot kezdte el tesztelni az egyik legnagyobb amerikai netszolgáltató, a Comcast.

A DCIA (Distributed Computing Industry Association – Elosztott Számítástechnikai Iparági Szövetség) támogatásával kifejlesztett, iTracker márkanevű technológia lényege, hogy optimalizálja az adatforgalmat. A fájlcsere adatcsomagjait az iTracker szervere segítségével az adott szolgáltató hálózatán belül tartja, ugyanakkor igyekszik a „forgalmas területeket” elkerülni, így felgyorsítja az adatáramlást, és csökkenti a helyi hálózat külső kapcsolódásait. A teszteredmények szerint a technológia úgy növeli meg a P2P-s letöltések sebességét 80 százalékkal, hogy közben valójában nem rak plusz terheket a hálózatra, illetve csökkenti a működtetési költségeket.

A jövő azonban kétséges: igazi eredmény a technológiától akkor várható, ha minden szolgáltató használja. A Comcast törekszik arra, hogy az iTracker bekerüljön az IETF szabványai közé.

Forrás: IT Café

Új szerzői jogi törvény - a letöltőket is büntetnék

Az Igazságügyi Minisztérium úgy módosítaná a szerzői jogi törvényt, hogy törvénysértővé válna a zene- és filmletöltés.

A jelenleg érvényben lévő szerzői jogi törvény szerint a neten található zenéket és filmeket büntetlenül le lehet tölteni, megosztásuk azonban törvénysértő cselekedet, tehát szankció nélkül hozzájuthatunk olyan anyagokhoz, amelyek jogsértő módon kerültek fel a webre. Ezt az ellentmondást az adathordozók (CD, DVD, memóriakártya) árába beépített szerzői jogi díj hivatott kompenzálni. Ezt a megoldást sokan támadják, mivel a díjat azokkal is megfizettetik, akik nem szándékoznak nem jogtiszta tartalmakat tárolni a megvásárolt adathordozón.

A minisztérium által benyújtott törvényjavaslat alapjaiban változtatná meg a a szerzői jogi törvény hozzáállását a magáncélú letöltőkhöz: kivenné a szabad felhasználás köréből a zenék és filmek olyan másolását (a letöltés is másolásnak minősül!), ahol az ember „tudja, vagy az adott helyzetben általában elvárható gondosság mellett tudnia kellene, hogy a többszörözés nem jogszerűen létrejött műpéldányról vagy a nyilvánossághoz nem jogszerűen közvetített műről történik.”. Vagyis letölteni csak abban az esetben szabad, ha a letöltött anyag nem jogvédett. Ugyanakkor az adathordozók árába beépített szerzői jogi díj is megmaradna.

Dr. Szinger András, az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda főigazgatója az Index kérdésére elmondta, hogy a tervezett törvényt betarthatatlannak tartja, mivel a bírósági eljárás során az egyes adathordozók tartalmáról be kellene bizonyítani, hogy honnan, milyen forrásból lettek letöltve, ami nem reális elképzelés. Kijelentette, hogy az Artisjus nem ért egyet a magánfelhasználók büntetésével, továbbra is az ipari méretű kalózkodást és a warezoldalak feltöltőit üldözi majd.

A javaslat túl van már az országgyűlés általános vitáján, az alkotmányügyi, a kulturális, és a sport- és turisztikai bizottság tárgyalásain, és most a beérkezett 33 módosító javaslat megvitatására vár. Az indítványok közül több is a magánfelhasználók kriminalizálása ellen szólal fel, arra hivatkozva, hogy sehová sem vezetne a tömegesen másoló felvasználók közül néhányon példát statuálni.

Forrás: IT Café

Már a szkennelt fájlokban is "olvas" a Google

A Google mostantól - szinkronban azzal az elképzelésével, hogy a világ összes neten elérhető információját indexelni akarja - képes arra, hogy a webre feltöltött, szkennelt anyagok szövegében is keressen.

A módszer a következő: karakterfelismerő (OCR) programot futtat le minden olyan, Adobe PDF formátumban elmentett dokumentumon, amelyre a keresőrobotok rátalálnak.

Korábban az ilyen, képet tartalmazó dokumentumokban nem tudott keresni a Google, csupán a cím alapján indexelte. Bár az OCR-technológia korlátai ismertek, a Google könyvdigitalizálási tapasztalata a garancia az ily módon indexelt dokumentumok használhatóságára, melyeket - hasonlóan a hagyományos PDF-dokumentumokhoz - a „View as HTML” (a magyar oldalon „HTML-változat”) linkre kattintva lehet megnézni.

Forrás: IT Café

A kibervilág atlasza

Martin Dodge és Rob Kitchin elkészítették a kibervilág teljes atlaszát, amely a Creative Commons licence alatt ingyenesen letölthető.

Igaz, hogy a kibertér a kábeleken túl csak virtuálisan létezik, de feltérképezhető. A szerzők öt év munkáját sűrítették a kiadványba. A 300 oldalas, rengeteg színes illusztrációval ellátott könyv célja, hogy szemléletesen megismertessen a hálózatokkal, kapcsolatokkal, virtuális világokkal.

A munka több szinten tárja fel a struktúrákat: először a fizikai hálózatokat és a szolgáltatókat mutatja be, majd a webet írja le szemléletes módon, míg végül az információáramlást, az információs folyamatokat és csoportokat térképezi fel.

Forrás: IT Café

Egy, a témához kapcsolódó magyar tanulmány: Mészáros Rezső: a kibertér mint új földrajzi tér

Internetes óriáscégek és az emberi jogok

Emberi jogokat védő alapokmányról egyeztek meg az internetes óriáscégek a Google, a Yahoo! és a Microsoft kezdeményezésére. A Global Network Initiative nevű vállalkozás célja, hogy általános alapelveket dolgozzon ki azzal kapcsolatban, miként működjenek a vállalatok az olyan diktatorikus vezetésű államokban, mint amilyen pl. Kína.

A kezdeményezésre azért volt szükség, mert sok kritika érte a cégeket amiatt, hogy megalkuvó magatartást mutatnak azokban az országokban, ahol nem tartják tiszteletben az emberi jogokat, és szolgáltatásaikat a helyi hatalom nyomásának engedve alakítják ki.

Az alapelvek kimondják, hogy az internetes vállalatnak a helyi államhatalom adatokra, illetve cenzúrára vonatkozó kéréseit a lehető legkisebb mértékben kell csak kielégítenie, a helyi hatalom írásos, személyi felelősséget vállaló nyilatkozatának benyújtása mellett.

A kritikusok azonban fanyalognak: az alapelvek túlságosan általánosak, sok a kibúvó, és retorzió sem várható az elveket be nem tartókkal szemben.

Forrás: IT Café

Az internet evolúciós hatásai az emberi agyra

Egy amerikai agykutató, Gary Small szerint az internetezés, mintegy evolúciós hatásként, megváltoztatja az agyunkat. A Kaliforniai Egyetem Los Angeles-i campusán (UCLA) tanító Small nemrég megjelent könyvében (melynek címe: iBrain: Surviving the Technological Alteration of the Modern Mind) arról ír, hogy miként változtatta meg a technológia az agy fejlődését, működését és információfeldolgozási képességét.

A kutató azt állítja, hogy az internetes információkeresés és az sms-ezés javította információszűrő- és döntéshozatali képességünket, ugyanakkor növelte a figyelemzavaros, internetfüggő, zárkózott fiatalok számát. Small szerint egy evolúciós átalakulás zajlik napjainkban, melynek következményeként a jövőben azok fognak jobban érvényesülni az életben, akik jobban értenek a technológiához, ugyanakkor a társas kapcsolatokat is képesek "kezelni".

Forrás: ITCafé

"Lehallgatási módszerek" billentyűzetekre

Egy svájci kutatócsoport, a Security and Cryptography Laboratory (LASEC) négyféle módszert is talált, amely képes falakon keresztül, akár 20 méteres távolságból is, elektromágneses alapon "lehallgatni" a számítógépes billentyűzetleütéseket.

A kísérletben 11-féle, 2001 és 2008 között készült, PS/2-es és USB-s kivitelű vezetékes klaviatúrát, illetve notebook-billentyűzetet vizsgáltak. A kutatók egy tanulmányból indultak ki, amely szerint a billentyűzetek elektromágneses sugárzást bocsátanak ki. A négyféle felfedezett lehetőségből legalább egy minden esetben hatásosnak bizonyult.

A felfedezés aggasztó, hiszen ily módon lehetővé válik az érzékeny adatok (azonosítók, jelszavak stb.) illetéktelen kezekbe kerülése - bár a módszerek egyelőre alacsony hatásfokúak és a hozzájuk alkalmazott eszközök meglehetősen nagy méretűek.

Forrás: IT Café

Itt az OpenOffice 3.0

Október 13-án, nyolc évvel az első változat megjelenése után megérkezett az OpenOffice 3.0 verziója, amely letölthető a projekt weboldaláról.

A több platformon és több nyelven elérhető, az összes jelentős irodai szoftvercsomaggal kompatibilis programcsomag szabad szoftver, azaz tetszőleges célra, tetszőleges helyen, tetszőleges számú számítógépen ingyenesen használható.

Az új verzió új dizájnt kapott, fut Vistán, Mac OS X-en is. A Writer szövegszerkesztőben szövegünkhöz már megjegyzéseket is fűzhetünk, színes "cetlik" formájában, és új nézeteket kapott a szerkesztő. A Calc táblázatkezelőben a használható oszlopok száma 1024-re emelkedett, és új megjelenítést kapott a kijelölés. A táblázatok megosztott kezelhetősége hasznos újítás. Továbbfejlesztett Solver-t ("Megoldó") is kapott a csomag. Az Impress prezentáció-szerkesztő előadói konzollal bővült, amely megkönnyíti a megfelelő diák kikeresését, illetve emlékeztetők is elhelyezhetők itt, segítséget nyújtva az előadónak. A formátumok közül az OO 3.0 már támogatja az ODF 1.2-t, valamint olvassa a Microsoft Office 2007 dokumentumait.

Forrás: IT Café

Digitális "kalózkodás" ???

Lawrence Lessig, a Stanford Egyetem jogászprofesszora, a Creative Commons atyja egy új könyvvel jelentkezik, amely október 16-án jelenik meg az Egyesült Államokban, Remix címmel. A The Wall Street Journal a könyvet a következő gondolatmenet kiemelésével ajánlotta hasábjain:

Egy amerikai édesanya, Stephanie Lenz feltöltött a YouTube-ra egy privát videót, amelyben 13 hónapos kisfia "Prince: Let's Go Crazy" című számára táncol. Prince kiadója, az Universal Music rátalált a felvételre, és szerzői jogi visszaélésre hivatkozva eltávolíttatta a filmet a YouTube-bal, akik erről értesítették az anyát is. Ms. Lenz nem hagyta annyiban a dolgot, kapcsolatba lépett az Electronic Frontier Foundation-nel (EFF - az egyén jogainak a digitális világban való védelmére létrehozott civil szervezet), akik megállapították, hogy a felhasználás teljes mértékben megfelel az Amerikában használatos "fair use"-nak, vagyis a tisztességes felhasználás szabályainak. A YouTube erről értesülvén ismét közzétette a videófelvételt. Az UM azonban fenntartja álláspontját és akár perre vinni is hajlandó az ügyet.

Mivel nap mint nap számos hasonló esemény történik, Lessig szerint arra kell törekedni, hogy a szerzői jog ne hátráltassa, inkább támogassa az amatőr és professzionális felhasználást amellett, hogy védi a szerző jogait. Ebben az esetben nem "kalózkodásról", hanem arról van szó, hogy az új mű "idézi" a régit. Míg a "hagyományos" íróknál elfogadott az idézés szabadsága, a "digitális" írók nem is keresik ezt a jogot, míg az ügyvédek számonkérik a felhasználási engedélyt. Ez vezetett ahhoz az ún. "szerzői jogi háborúhoz", mely korunkat jellemzi, s amelynek véget kell vetni. Fel kell ismerni, hogy erre az újfajta kreativitásra nem szabad a "kalózkodás" bélyegét rásütni - azt hagyjuk meg az illegális fájlcserélő programok használóinak.

Lessig öt javaslatot sorol fel a szerzői jog megváltoztatására, amely szerint nem szabályozná az amatőr remixeket és a másolatokat, a törvényt egyszerűsítené és annak hatékonyságát visszaállítaná, továbbá dekriminalizálná a következő generációkat: a fájlcserélés elleni kiátástalan harc helyett más módon kompenzálná a szerzőket.

Forrás: IT Café

Személyes adatok védelme - az adatvédelmi biztos nyilatkozata

Az újonnan kinevezett adatvédelmi biztos, dr. Jóri András nyilatkozat kiadásával kezdte meg munkáját, melyben kijelentette, hogy a személyes adatoknak az érintett hozzájárulása nélküli nyilvánosságra hozatala súlyos jogsértés, az illető magánszférájába való súlyos és helyrehozhatatlan beavatkozás.

A nyilatkozat apropóját egy nemrégiben lezajlott eset adta, ahol is egy hitelintézet ügyfélszolgálatának munkatársa és ügyfele közötti, rögzített telefonbeszélgetés szövegét e-mailben terjesztették. A levél az ügyfél számos személyes adatát tartalmazta. Az ombudsman kiemelte, hogy a felvétel önkényes közzététele több önálló alkotmányos jogot - pl. az emberi méltósághoz, a személyes adatok védelméhez való jogot - sért. Mivel az adatkezelő szerveket törvény kötelezi arra, hogy minden eszközzel biztosítsák a személyes adatok védelmét, ezért kivizsgálandó, hogy hogyan kerülhetett ki a hitelintézet archívumából az ügyfél lejáratása céljából terjesztett dialógus.

A biztos hangsúlyozta, hogy az információs technológia fejlődése egyre több módot ad a jogsértésekre, ugyanakkor az anonimitás révén a jogsértők jó eséllyel kerülik el a felelősségre vonást. Ezért az adatkezelők tevékenységét ilyen szempontból is vizsgálni fogja, és felhívta a figyelmüket arra is, hogy minden szervezeti és technikai lépést tegyenek meg annak érdekében, hogy a jövőben ne fordulhasson elő több ilyen eset.

Kapcsolódó linkek:
adatvedelem.lap.hu
ABIWEB - az adatvédelmi biztos weboldala

Forrás: IT Café

Szabad Szoftver Este - ötödik alkalommal

A Szabad Szoftver Esték ötödik alkalommal tartja összejövetelét október 14-én, 17 órai kezdéssel az Uránia Nemzeti Filmszínház Kávézójában.

A közel egy évvel ezelőtt startoló, a nyílt forrásokkal és a szabad szoftverekkel foglalkozó rendezvénysorozat következő állomásán Dunajcsik Péter az EU-s adattárolási direktívával kapcsolatos aggályokról, Boros Péter villamosmérnök az OpenSolaris rendszerről fog beszélni, míg Mihálszky Balázs rendszergazda az Uránia Filmszínház Ubuntu-ra való átállását, a mozi multimédiás specifikumait fogja bemutatni.

Az esemény ingyenes, de a korlátozott férőhely miatt regisztrációköteles.

Forrás: IT Café

Internet Hungary 2008, Tihany

Október 14-15-én rendezik meg az idei Internet Hungary Konferenciát Tihanyban, melynek fő témája a 2010-ben nagykorúvá váló "első internetes generáció", az ún. "Y generáció" lesz.

Az internet legfrissebb trendjeivel, tendenciáival, híreivel foglalkozó tanácskozás egyik előadója, Lance Bennett (University of Washington) arról fog beszélni, hogy miként hatnak a közösségi hálózatok, a blogok, a YouTube stb. az amerikai választások menetére. Tracy Russo demokrata online stratéga (USA) a világháló szolgáltatásainak, alkalmazásainak politikai célú felhasználásáról tart majd előadást.

Szintén központi kérdés lesz az internetben rejlő üzleti lehetőségek kiaknázásának témaköre. Közeli és távoli kitekintésre, üzleti modellek bemutatására és megvitatására kerül majd sor. A szervezők fontosnak tartják kiemelni, hogy még az "internetes gazdasági területfoglalás" korszakában járunk, így meg van a lehetősége annak, hogy egy adott piaci területen elsők lehessünk.

A kommunikációs szekciók két fő témája a netes generáció fogyasztási szokásainak vizsgálata, illetve az online jelenlét és a kommunikáció kapcsolata, vagyis az online marketing eszközeinek vizsgálata lesz.

A rendezvényen sor kerül Magyarország első domain-árverésére is.

Forrás: IT Café

Létrejön a Creative Commons Magyarország Közhasznú Egyesület

A jelenleg érvényben lévő, korszerűtlen szerzői jogi szabályozás alternatíváját nyújtó Creative Commons magyarországi egyesületet hoz létre. Az alakuló közgyűlésre 2008. október 13-án, hétfőn, 17 órától kerül sor a BME MOKK-ban. Az egyesületet a CC támogatói, művészei, alkotói, a magyarországi iroda alapítói, hazai üzleti felhasználók és támogatók hívják életre. A rendezvény kötetlen beszélgetéssel indul, majd 20 órakor kerül sor a közgyűlésre. Az egyesület alapszabálya itt olvasható.

Forrás: IT Café

Mit csinál a gyerek a gép előtt? - növekvő digitális megosztottság a családon belül

Dr. Tanya Byron angol klinikai szakpszichológus vezetésével 2007-ben egy nagyszabású kvalitatív felméréssorozat készült, amely a modern technológiák - főként a videójátékok és az internet - szülőkre és gyerekekre gyakorolt hatásait vizsgálta. A felmérés következményeként 2008 nyarán számos kormányzati és civil felvilágosító kezdeményezés indult, pl. a közösségi hálózatok használatának veszélyeiről.

A vizsgálat egyértelműen kimutatta, hogy a digitális megosztottság a családokon belül markánsan növekszik. A gyerekek az új technológiák használatában olyan előnyre tettek szert, amelyet a szülők, nagyszülők nem képesek követni. A szülők aggodalmát növeli, hogy nem tudják, hogyan védhetik meg gyermekeiket az internet veszélyeitől. Ugyanakkor az is kiderült, hogy mind a szülők, mind a gyerekek alapvetően pozitív véleménnyel vannak az internetről, úgy a tanulás, kutatás - ha nem is mindig megbízható információkkal -, mint a kapcsolattartás, a szabadidő eltöltésének szempontjából. A szülők tisztában vannak a net veszélyeivel is, és különösen a lánygyermekeket féltik ezektől.

A videó- és internetes játékok a gyerekek mindennapi életének részévé váltak. A szülők kevésbé aggódnak a videójátékokkal kapcsolatban, mert azok használatát jobban tudják kontrollálni - bár az erőszakos játékok hatásaitól, a gyerekek elszigetelődése, elmagányosodása miatt, valamint a valódi és a virtuális világ közötti határok elmosódásának veszélyeitől azért tartanak.

Forrás: INFINIT Hírlevél

Szabad adatok, védett adatok 2 - új kötet az információszabadságról és az adatvédelemről

Szabad adatok, védett adatok 2 - ez a címe az Alma Mater könyvsorozat második, információszabadsággal és adatvédelemmel foglalkozó tematikus tanulmánykötetének. Az első kötet három évvel ezelőtt jelent meg, és jelentős szakmai visszhangot váltott ki annak ellenére, hogy nem került könyvesbolti forgalomba.

A folytatás a személyes és a közérdekű adatok kérdéseit tárgyalja, multidiszciplináris megközelítéssel: társadalomtudományi és informatikai szempontból, elméleti és gyakorlati jellegű megközelítéssel vizsgálja az elektronikus információszabadság kérdéskörét. A szerzők kiemelten fontosnak tartják annak hangsúlyozását, hogy az adatvédelem nem lehet akadálya az elektronikus kormányzati és üzleti alkalmazások elterjesztésének, a kényelmi szolgáltatások bevezetésének, csupán teljesíteni kell a megfelelő adatvédelmi feltételeket, a mai informatika technológiai környezetében megvalósítva.

A közel 400 oldalas, a szakterület kiválóságai és fiatal egyetemi hallgatók, doktoranduszok munkáit tartalmazó kötet három fejezetre tagolódik - az első az információszabadság esélyeivel és lehetőségeivel, a második a magánélet és a személyes adatok védelmével, míg a harmadik a személyes adatok védelmének technológiai megvalósításával foglalkozó fejezeteket tartalmazza.

A könyv megvásárolható az Információs Társadalomért Alapítványnál, valamint a Bookline-nál.

Kapcsolódó linkek:
PET Portál és Blog

Forrás: INFINIT Hírlevél