Már a szkennelt fájlokban is "olvas" a Google

A Google mostantól - szinkronban azzal az elképzelésével, hogy a világ összes neten elérhető információját indexelni akarja - képes arra, hogy a webre feltöltött, szkennelt anyagok szövegében is keressen.

A módszer a következő: karakterfelismerő (OCR) programot futtat le minden olyan, Adobe PDF formátumban elmentett dokumentumon, amelyre a keresőrobotok rátalálnak.

Korábban az ilyen, képet tartalmazó dokumentumokban nem tudott keresni a Google, csupán a cím alapján indexelte. Bár az OCR-technológia korlátai ismertek, a Google könyvdigitalizálási tapasztalata a garancia az ily módon indexelt dokumentumok használhatóságára, melyeket - hasonlóan a hagyományos PDF-dokumentumokhoz - a „View as HTML” (a magyar oldalon „HTML-változat”) linkre kattintva lehet megnézni.

Forrás: IT Café

A kibervilág atlasza

Martin Dodge és Rob Kitchin elkészítették a kibervilág teljes atlaszát, amely a Creative Commons licence alatt ingyenesen letölthető.

Igaz, hogy a kibertér a kábeleken túl csak virtuálisan létezik, de feltérképezhető. A szerzők öt év munkáját sűrítették a kiadványba. A 300 oldalas, rengeteg színes illusztrációval ellátott könyv célja, hogy szemléletesen megismertessen a hálózatokkal, kapcsolatokkal, virtuális világokkal.

A munka több szinten tárja fel a struktúrákat: először a fizikai hálózatokat és a szolgáltatókat mutatja be, majd a webet írja le szemléletes módon, míg végül az információáramlást, az információs folyamatokat és csoportokat térképezi fel.

Forrás: IT Café

Egy, a témához kapcsolódó magyar tanulmány: Mészáros Rezső: a kibertér mint új földrajzi tér

Internetes óriáscégek és az emberi jogok

Emberi jogokat védő alapokmányról egyeztek meg az internetes óriáscégek a Google, a Yahoo! és a Microsoft kezdeményezésére. A Global Network Initiative nevű vállalkozás célja, hogy általános alapelveket dolgozzon ki azzal kapcsolatban, miként működjenek a vállalatok az olyan diktatorikus vezetésű államokban, mint amilyen pl. Kína.

A kezdeményezésre azért volt szükség, mert sok kritika érte a cégeket amiatt, hogy megalkuvó magatartást mutatnak azokban az országokban, ahol nem tartják tiszteletben az emberi jogokat, és szolgáltatásaikat a helyi hatalom nyomásának engedve alakítják ki.

Az alapelvek kimondják, hogy az internetes vállalatnak a helyi államhatalom adatokra, illetve cenzúrára vonatkozó kéréseit a lehető legkisebb mértékben kell csak kielégítenie, a helyi hatalom írásos, személyi felelősséget vállaló nyilatkozatának benyújtása mellett.

A kritikusok azonban fanyalognak: az alapelvek túlságosan általánosak, sok a kibúvó, és retorzió sem várható az elveket be nem tartókkal szemben.

Forrás: IT Café

Az internet evolúciós hatásai az emberi agyra

Egy amerikai agykutató, Gary Small szerint az internetezés, mintegy evolúciós hatásként, megváltoztatja az agyunkat. A Kaliforniai Egyetem Los Angeles-i campusán (UCLA) tanító Small nemrég megjelent könyvében (melynek címe: iBrain: Surviving the Technological Alteration of the Modern Mind) arról ír, hogy miként változtatta meg a technológia az agy fejlődését, működését és információfeldolgozási képességét.

A kutató azt állítja, hogy az internetes információkeresés és az sms-ezés javította információszűrő- és döntéshozatali képességünket, ugyanakkor növelte a figyelemzavaros, internetfüggő, zárkózott fiatalok számát. Small szerint egy evolúciós átalakulás zajlik napjainkban, melynek következményeként a jövőben azok fognak jobban érvényesülni az életben, akik jobban értenek a technológiához, ugyanakkor a társas kapcsolatokat is képesek "kezelni".

Forrás: ITCafé

"Lehallgatási módszerek" billentyűzetekre

Egy svájci kutatócsoport, a Security and Cryptography Laboratory (LASEC) négyféle módszert is talált, amely képes falakon keresztül, akár 20 méteres távolságból is, elektromágneses alapon "lehallgatni" a számítógépes billentyűzetleütéseket.

A kísérletben 11-féle, 2001 és 2008 között készült, PS/2-es és USB-s kivitelű vezetékes klaviatúrát, illetve notebook-billentyűzetet vizsgáltak. A kutatók egy tanulmányból indultak ki, amely szerint a billentyűzetek elektromágneses sugárzást bocsátanak ki. A négyféle felfedezett lehetőségből legalább egy minden esetben hatásosnak bizonyult.

A felfedezés aggasztó, hiszen ily módon lehetővé válik az érzékeny adatok (azonosítók, jelszavak stb.) illetéktelen kezekbe kerülése - bár a módszerek egyelőre alacsony hatásfokúak és a hozzájuk alkalmazott eszközök meglehetősen nagy méretűek.

Forrás: IT Café

Itt az OpenOffice 3.0

Október 13-án, nyolc évvel az első változat megjelenése után megérkezett az OpenOffice 3.0 verziója, amely letölthető a projekt weboldaláról.

A több platformon és több nyelven elérhető, az összes jelentős irodai szoftvercsomaggal kompatibilis programcsomag szabad szoftver, azaz tetszőleges célra, tetszőleges helyen, tetszőleges számú számítógépen ingyenesen használható.

Az új verzió új dizájnt kapott, fut Vistán, Mac OS X-en is. A Writer szövegszerkesztőben szövegünkhöz már megjegyzéseket is fűzhetünk, színes "cetlik" formájában, és új nézeteket kapott a szerkesztő. A Calc táblázatkezelőben a használható oszlopok száma 1024-re emelkedett, és új megjelenítést kapott a kijelölés. A táblázatok megosztott kezelhetősége hasznos újítás. Továbbfejlesztett Solver-t ("Megoldó") is kapott a csomag. Az Impress prezentáció-szerkesztő előadói konzollal bővült, amely megkönnyíti a megfelelő diák kikeresését, illetve emlékeztetők is elhelyezhetők itt, segítséget nyújtva az előadónak. A formátumok közül az OO 3.0 már támogatja az ODF 1.2-t, valamint olvassa a Microsoft Office 2007 dokumentumait.

Forrás: IT Café

Digitális "kalózkodás" ???

Lawrence Lessig, a Stanford Egyetem jogászprofesszora, a Creative Commons atyja egy új könyvvel jelentkezik, amely október 16-án jelenik meg az Egyesült Államokban, Remix címmel. A The Wall Street Journal a könyvet a következő gondolatmenet kiemelésével ajánlotta hasábjain:

Egy amerikai édesanya, Stephanie Lenz feltöltött a YouTube-ra egy privát videót, amelyben 13 hónapos kisfia "Prince: Let's Go Crazy" című számára táncol. Prince kiadója, az Universal Music rátalált a felvételre, és szerzői jogi visszaélésre hivatkozva eltávolíttatta a filmet a YouTube-bal, akik erről értesítették az anyát is. Ms. Lenz nem hagyta annyiban a dolgot, kapcsolatba lépett az Electronic Frontier Foundation-nel (EFF - az egyén jogainak a digitális világban való védelmére létrehozott civil szervezet), akik megállapították, hogy a felhasználás teljes mértékben megfelel az Amerikában használatos "fair use"-nak, vagyis a tisztességes felhasználás szabályainak. A YouTube erről értesülvén ismét közzétette a videófelvételt. Az UM azonban fenntartja álláspontját és akár perre vinni is hajlandó az ügyet.

Mivel nap mint nap számos hasonló esemény történik, Lessig szerint arra kell törekedni, hogy a szerzői jog ne hátráltassa, inkább támogassa az amatőr és professzionális felhasználást amellett, hogy védi a szerző jogait. Ebben az esetben nem "kalózkodásról", hanem arról van szó, hogy az új mű "idézi" a régit. Míg a "hagyományos" íróknál elfogadott az idézés szabadsága, a "digitális" írók nem is keresik ezt a jogot, míg az ügyvédek számonkérik a felhasználási engedélyt. Ez vezetett ahhoz az ún. "szerzői jogi háborúhoz", mely korunkat jellemzi, s amelynek véget kell vetni. Fel kell ismerni, hogy erre az újfajta kreativitásra nem szabad a "kalózkodás" bélyegét rásütni - azt hagyjuk meg az illegális fájlcserélő programok használóinak.

Lessig öt javaslatot sorol fel a szerzői jog megváltoztatására, amely szerint nem szabályozná az amatőr remixeket és a másolatokat, a törvényt egyszerűsítené és annak hatékonyságát visszaállítaná, továbbá dekriminalizálná a következő generációkat: a fájlcserélés elleni kiátástalan harc helyett más módon kompenzálná a szerzőket.

Forrás: IT Café

Személyes adatok védelme - az adatvédelmi biztos nyilatkozata

Az újonnan kinevezett adatvédelmi biztos, dr. Jóri András nyilatkozat kiadásával kezdte meg munkáját, melyben kijelentette, hogy a személyes adatoknak az érintett hozzájárulása nélküli nyilvánosságra hozatala súlyos jogsértés, az illető magánszférájába való súlyos és helyrehozhatatlan beavatkozás.

A nyilatkozat apropóját egy nemrégiben lezajlott eset adta, ahol is egy hitelintézet ügyfélszolgálatának munkatársa és ügyfele közötti, rögzített telefonbeszélgetés szövegét e-mailben terjesztették. A levél az ügyfél számos személyes adatát tartalmazta. Az ombudsman kiemelte, hogy a felvétel önkényes közzététele több önálló alkotmányos jogot - pl. az emberi méltósághoz, a személyes adatok védelméhez való jogot - sért. Mivel az adatkezelő szerveket törvény kötelezi arra, hogy minden eszközzel biztosítsák a személyes adatok védelmét, ezért kivizsgálandó, hogy hogyan kerülhetett ki a hitelintézet archívumából az ügyfél lejáratása céljából terjesztett dialógus.

A biztos hangsúlyozta, hogy az információs technológia fejlődése egyre több módot ad a jogsértésekre, ugyanakkor az anonimitás révén a jogsértők jó eséllyel kerülik el a felelősségre vonást. Ezért az adatkezelők tevékenységét ilyen szempontból is vizsgálni fogja, és felhívta a figyelmüket arra is, hogy minden szervezeti és technikai lépést tegyenek meg annak érdekében, hogy a jövőben ne fordulhasson elő több ilyen eset.

Kapcsolódó linkek:
adatvedelem.lap.hu
ABIWEB - az adatvédelmi biztos weboldala

Forrás: IT Café

Szabad Szoftver Este - ötödik alkalommal

A Szabad Szoftver Esték ötödik alkalommal tartja összejövetelét október 14-én, 17 órai kezdéssel az Uránia Nemzeti Filmszínház Kávézójában.

A közel egy évvel ezelőtt startoló, a nyílt forrásokkal és a szabad szoftverekkel foglalkozó rendezvénysorozat következő állomásán Dunajcsik Péter az EU-s adattárolási direktívával kapcsolatos aggályokról, Boros Péter villamosmérnök az OpenSolaris rendszerről fog beszélni, míg Mihálszky Balázs rendszergazda az Uránia Filmszínház Ubuntu-ra való átállását, a mozi multimédiás specifikumait fogja bemutatni.

Az esemény ingyenes, de a korlátozott férőhely miatt regisztrációköteles.

Forrás: IT Café

Internet Hungary 2008, Tihany

Október 14-15-én rendezik meg az idei Internet Hungary Konferenciát Tihanyban, melynek fő témája a 2010-ben nagykorúvá váló "első internetes generáció", az ún. "Y generáció" lesz.

Az internet legfrissebb trendjeivel, tendenciáival, híreivel foglalkozó tanácskozás egyik előadója, Lance Bennett (University of Washington) arról fog beszélni, hogy miként hatnak a közösségi hálózatok, a blogok, a YouTube stb. az amerikai választások menetére. Tracy Russo demokrata online stratéga (USA) a világháló szolgáltatásainak, alkalmazásainak politikai célú felhasználásáról tart majd előadást.

Szintén központi kérdés lesz az internetben rejlő üzleti lehetőségek kiaknázásának témaköre. Közeli és távoli kitekintésre, üzleti modellek bemutatására és megvitatására kerül majd sor. A szervezők fontosnak tartják kiemelni, hogy még az "internetes gazdasági területfoglalás" korszakában járunk, így meg van a lehetősége annak, hogy egy adott piaci területen elsők lehessünk.

A kommunikációs szekciók két fő témája a netes generáció fogyasztási szokásainak vizsgálata, illetve az online jelenlét és a kommunikáció kapcsolata, vagyis az online marketing eszközeinek vizsgálata lesz.

A rendezvényen sor kerül Magyarország első domain-árverésére is.

Forrás: IT Café

Létrejön a Creative Commons Magyarország Közhasznú Egyesület

A jelenleg érvényben lévő, korszerűtlen szerzői jogi szabályozás alternatíváját nyújtó Creative Commons magyarországi egyesületet hoz létre. Az alakuló közgyűlésre 2008. október 13-án, hétfőn, 17 órától kerül sor a BME MOKK-ban. Az egyesületet a CC támogatói, művészei, alkotói, a magyarországi iroda alapítói, hazai üzleti felhasználók és támogatók hívják életre. A rendezvény kötetlen beszélgetéssel indul, majd 20 órakor kerül sor a közgyűlésre. Az egyesület alapszabálya itt olvasható.

Forrás: IT Café